Page Rank

PageRank Kereső optimalizálás

2008. december 30., kedd

MOZAIKMAMA



A 21 századi nőket mi jellemzi?

Szépek, csinosak, okosak.


Tanulnak… sokat és egyre többet., hogy tudjanak, színesebb nővé, elégedett, igényes anyává válhassanak és kitöltsék az időt két férfi között.


Dolgoznak... sokat, nagyon sokat, mert van ambíciójuk, kedvük, idejük, valahol bizonyítani kell, lekötetlen energiájuk, vegyértékeik vannak és szeretnének anyagilag függetlenné válni

Sportolnak… mert hiúak, tetszeni akarnak, ki akarnak válni a tömegből, termékenyek akarnak maradni, kívánatosak akarnak maradni.

Utaznak…hogy élményeket gyűjtsenek, relaxáljanak, barátjozzanak

Párt keresnek… állandóan és akár évtizedekig.

Párt találnak… néha, de egyre gyakrabban elvált apa személyében, akik már második életüket kezdik el múlttal, örök felelőséggel és így

Mozaikmamává válnak … mert szeretik a férfit

De a mozaikmamák csoportja sem homogén. Nemcsak hajszínük, de mozaikcsaládba kerülésük is megkülönbözteti őket.

  • MOZAIKMAMA saját gyermek nélkül … talán neki a legnehezebb. Nem tanult meg egy gyermeket felnevelni, , mert nem tudják milyen ha gyermeke van valakinek
  • MOZAIKMAMA saját gyermekkel…a legkiegyensúlyozottabb helyzet, mert a mozaikmama és a mozaikpapa a tapasztalatok mellett sokkal töb empátiát hoz a szituációba.
  • MOZAIKMAMA közös gyermekkel...Egy komplexebb, de egyenrangúbb helyzetet alakít ki.

A mozaikmamák az evolúció mely fokán állnak?

Az elhíresült single hordák (2006 választási kampány, FIDESZ) óta tudom, hogy ők az evolúció alja. A mozaikmama saját gyermek nélkül szintén nem létezik sem az adórendszer, sem a társadalom, sem a nyelvészet számára. Tehát nincs.

Zavar az identitásomban




Vivien felviharzott a lépcsőn és becsöngetett. Ő érkezett elsőnek a szeptemberi születésnaposok ebédjére hozzám. A közeli barátnőjénél töltötte a vasárnap délelőttöt, így korábban megérkezett, mint a fiúk a hegyi bicikli versenyről. Mamámmal még javában a konyhai szorgoskodásunk közepén voltunk, így Vivien csatlakozott hozzánk, hogy segítsen. Kidobta rágóját a kukába és közben a kukáról a sulira asszociálva élénk tizenegy évesként jókedvű és elismerőnek szánt kommentbe kezdett:
Az iskolában a szelektív hulladékgyűjtésről tanultunk és meséltem, hogy egy ismerősünknek is szelektív szemetese van otthon. Tünde, rád gondoltam.

Harcedzettnek és képzettnek tartom magam (hiszen dr. Fischer Eszter művét a mozaikcsaládokról már áttanulmányoztam), de ebben a pillanatban kicsit megütköztem és csak úgy magamban (hiszen harcedzett vagyok, ahogy merészen állítottam) puffogni kezdtem:
- Hiszen már közel hat éve vagyok a papájának a párja és még nincs nevem, identitásom, beosztásom? Miért nem lehet engem Tündének, a papám párjának nevezni?

Amikor már józanabbul és nem első sértődöttségből próbáltam a kérdést megválaszolni, rájöttem, hogy nincs könnyű dolga Viviennek, hiszen az élő és a folyamatosan megújuló magyar nyelv még nem találta meg a megfelelő elnevezést a praktikusan létező, de jogilag nem létező családi kapcsolatokra.

Dr. Fischer Andrea az úttörőmunkát elvégezte és megismertette velünk a szemléletes patchwork/mozaikcsalád fogalmát és abban elhelyezett minket: a páromat, három gyermekét, volt feleségét, volt felesége új párját (férjét??), a szüleit, a mamámat, engem, de az én státuszom, beosztásom frappáns, rövid, pozitív, netán humoros elnevezését nem oldotta meg. Az önbeteljesítő „gonosz mostoha”, a gonosz „mostoha”, az eufemisztikus „nevelőszülő” és az érzelmileg semleges és pontatlan „második feleség”-en kívül merészebb vizekre nem evezett.

"A patchwork-család
A nemzetközi pszichológiai-szociológiai szakirodalomban patchworkcsaládnak nevezik azt a családformát, amely nem egy szülőpárból és közös gyerekeiből, hanem különböző családrészek „összeolvadásából” jön létre. A patchwork „foltvarrást” jelent, azt a fajta kézimunkát, melynek során különféle eredetű és színű foltokból terítőt varrnak össze, oly módon, hogy az összhatás harmonikus legyen. A hasonlat azt az optimista elképzelést tükrözi, hogy a részekből összeépült család elemei a terítő foltjaihoz hasonlóan megtartják különállásukat és saját jellegzetességeiket, de végül összetartozó egységgé állnak össze. A patchwork-családot magyarul mozaik-családnak is szokás nevezni, ugyanebből az alapgondolatból kiindulva: a mozaik mintázata is eredetileg különálló, tarkabarka kövek művészies összeillesztésével és összeerősítésével jön létre."




Ugyanakkor biztosított arról, hogy nehéz helyzetben vagyok és nem tud mintát ajánlani, hiszen azt nekem kell kialakítani.

"A mostoha funkciójára nincs minta, az életformát, a kapcsolatot szinte mindenkinek egyénileg kell kialakítani, ami sokkal nehezebb, mint meglévő, kidolgozott szerepelvárásoknak eleget tenni. Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy erre a kapcsolatra a gyereknek nincs szüksége. Ami nem azt jelenti, hogy ne válhatna akár hasznára, hogy ne nőhetné ki magát életre szólóan fontos kapcsolattá, de a kiinduló helyzet az, hogy nem a gyereknek van szüksége szülőpótlékra, hanem a magányossá vált szülőnek partnerre. Nem ritkán a gyerek ellenérzését váltja ki, ha a mostoha túlzottan törekszik a szülőszerep betöltésére. A gyerek a távollévő szülője elleni árulásnak érezheti, ha hasonló módon viszonyul egy „idegenhez”, és zavarhatja, ha úgy véli: a házastárs „bitorolni” akarja a szülő helyét. Érzései szabadabban fejlődhetnek, ha nem kell attól tartania: az új házastárs apjának vagy anyjának vetélytársa. De ha nem az, akkor micsoda? Hát ezt kell mindenkinek magának kialakítania, a családtagok személyiségétől, az adott helyzettől vezetve, ami igazán nem könnyű feladat."

Itt tartok most. Hat éve próbálkozom, próbálom kialakítani úgy a szerepem, hogy én magam nem vagyok Édesanya és a párom is csak csak a barátainkon keresztül találkozik a szerepemmel.